Portrék

  • Pannónia-feeling, Pannónia Mgtsz 2077

    2013. február 1. (péntek)

    Beszélgetés Fóti Gyulával, a Pannónia Mgtsz elnökével /II. rész/

    -Gyönyörűek itt a motorok. Van oldalkocsis, utánfutós…- csodálom a Pannóniákat az Oldtimer Show-n.

    Az oldalkocsinak megvan az a hátránya, hogy azzal a motor majdnem egy autó szélességű, így nem élvezed azt az előnyt, mint egy szóló motorkerékpár. Ha viszont utánfutót raksz fel, azzal mindenhol el tudsz menni úgy, hogy még vihetsz is magaddal mondjuk váltóruhát.

    -Csak teljesen felújított motorral lehet bekerülni közétek?

    Én mindig azt mondom, hogy mindenki annyit költ a Pannóniájára, amennyit tud, meg amennyit akar. Ha neked úgy jó, ahogy megvetted százezer forintért és átrugdostad a műszakin, akkor úgy jó. Aztán melléd áll egy másik, aminek mondjuk le van krómozva a felnije, akkor a lakásodba a szőnyeg ráér majd jövő télen. Senki nem fog lenézni, mégis megcsináltatod. Borzalmas mennyiségű igényesen felújított Pannónia készült el az utóbbi években.

    -Melyik motorba érdemes beruházni, milyet érdemes felújítani?

    Olyat érdemes venni, aminek van élő tulajdonosa. Papírok nélküli motor rengeteg van. A 80-as években értéktelen szemét volt a telek végében a Pannónia, bejött az MZ, ami egy pörgős, csajozós motor volt, és háttérbe szorította. A Magyarországra innen-onnan behozott, lepukkant Hondák, Németországból csempészett Yamahák, Suzukik kész sztárságot jelentettek. 1992-ben elkezdődött a veterán-versenyzés Visegrádon a hegyek között, és onnantól évről-évre erőre kapott ismét a Pannónia, most meg már boldog-boldogtalannak kell.

    Ez nem baj, mert az a fő, hogy megmeneküljenek, hogy jó helyre kerüljenek és ne végezzék a kohóban. Régen a legtöbb az oroszokhoz került, de hogy azokkal a motorokkal mi lett, arról semmi hírünk nincs. A lengyel Pannóniásokkal tartjuk a kapcsolatot, a németekkel is jó viszonyban vagyunk, úgy általában Finnországtól Ausztráliáig minden Pannóniással. Attól tartok, hogy nagyon sok Pannónia lelte halálát valamelyik orosz kohóban, mert az Izs meg az Ural ott nemzeti szimbólum lett és a Pannóniának mennie kellett. Itthon is például sok oldalkocsi lett az alumínium gyűjtés áldozata, vagy mondjuk a nagypapa hajóhintát csinált az unokának belőle.

    Ha megjelenünk valamilyen kiállításon, a három nap alatt mindig van legalább tizenvalahány ember, aki sopánkodik, hogy jaj, ha én akkor tudtam volna, mikor hozták a szenet meg a tűzifát… Norton-ok, Harley-Davidson-ok, Indian-ok, Benelli-k, NSU-k, BMW-k is jártak így, hogy a nagyapa a háborúból hazahozta, aztán nem kellett senkinek és kidobták.

    -Lehet még fellelt állapotú motort találni?

    Már nem sok van. A 80-as években még rengeteg volt, Németországba nagyon sokat eladtak. Főleg BMW-t, mert úgy gondolták, hogy a német motor legyen német földön. Ezek most komoly euro-ezreket érnek.

    -Mennyire lehet a Pannóniákhoz alkatrészt szerezni? Kell „pótmotor” alkatrésznek?

    Az a baj, hogy hiába veszel meg akár több darab Pannóniát, úgyis ugyanaz fog róla lerohadni. Jelen pillanatban bármit be lehet szerezni Pannóniához. A blokkban hét olyan alkatrész van, ami kopik, azt egyből meg kell nézni, egyébként nem sok gond szokott lenni ezekkel a vasakkal

    .-Gondolom, rengeteg verseny-élményed van.

    Minden versenynek megvan a maga szépsége. Idén például a visegrádi versenyt emelném ki, tizenhat év után visszakerültem arra a pályára, amit rég megszűntettek. Sajnos besorolták a veterán autósok közé a hat motorost, de ez egy nagyon kellemes, nagyon szép út. Voltunk például egy versenyen Vigántpetend környékén, az a vidék gyönyörű. Kár, hogy úgy eleredt az eső, hogy teljesen rámosta a talajt az útra, így egy idő után muszáj volt lefújni.

    -Milyen motort építesz most?

    Egy TLF van fent a padon, jövő héten egy oldalkocsis T5-öst kell átnézni… Szeretem csinálni, amikor munka mellett van egy kis időm, akkor egy-egy motor felkerül a padra.

    -Úgy tűnik nekem, hogy a veterán motoros /egyáltalán, járműves/ hobbi anyagi szempontból egy feneketlen hordó: ha van egy motor, aminek elkészül a felújítása, akkor kell majd még egy, ha az is kész, még egy…

    Egy motorgyűjtő barátomnak van egy érdekes gondolata, miszerint autót gyűjteni annyiból kisebb gond, mint motort, hogy a kocsinak nagy hely kell, így az ember -attól függően, hogy hol lakik- kettő veteránnál többet már nehezen tart otthon. A motornál más a helyzet: ha mondjuk holnap beleszeretsz egybe, megveszed, aztán holnap után találsz még egyet, még jobb áron, akkor nem fogsz azon gondolkodni, hogy hová kéne tenni, mert a kocsi előtt még úgyis elfér egy motor… vagy a kocsi mellett… Nagyon sok olyan embert ismerek, akik bizton állították, hogy ők csak egyet vesznek, és már hat, vagy annál is több motorjuk van.

    Dr. Csáthy Márta

    lapozzon vissza