Veteránlap.hu

2015. MÁJUS 30. VERESEGYHÁZA A VIDÉK BÁJA, CSODÁJA

Május végén a legkellemesebb programnak a Veresegyházi találkozó ígérkezett (bár mi személykocsival veteránozunk, de van a családban kiskorú tömegközlekedés mániás), úgyhogy ezt jelöltem úti célnak.

Hét közben kiderült, Áronnak úsznia kellene délelőtt Kőbányán a Nagy Sportágválasztón. A gyerek szerette volna hát hadd menjen.

Szombat reggel átmentünk a Merciért, majd egy német diszkont érintésével ki a kőbányai sporttelepre, itt úszott Áron bemutatót egy mobil medencében. Márti Áronnal ott is maradt az uszodánál, mi a kicsikkel elindultunk felfedező útra és matricákat gyűjteni (egy másik diszkont embémájával ellátott tornazsákért). A kicsik közben sok sportágat kipróbáltak (vívás, öttusa, gyeplabda, stb.), úgy dél környékére mindenkinek meg volt a zsákhoz szükséges 15 matrica. A zsákokat kiváltottuk és elindultunk Veresegyházára. A navigáció beadta a kulcsot mint már többször, hát gyerünk emlékezetből, Gödöllőn át. Útközben még vettünk virágot, majd megkerestük a bulit, a Medvefarm és a reptér között volt (itt derült ki, hogy repülő találkozó is).

Maga a kiállítás (mert számunkra inkább az volt, mint találkozó) a mezőn volt. Elöl vagy tucatnyi busz, zömmel Ikarusok, illetve egy nagyon szép állapotú szlovák rendszámú, talán Karossa. Több buszra fel lehetett szállni, csemetéim ezt meg is tették. Velük szemben teherautók, főleg Csepelek, de volt itt Dutra munkagép, és egy-két egyéb vas is.

De az igazi csodák a buszok után jöttek, a traktorok Porsche, Hofher, Dutra, Man, Lamborghini, Kramer, és sok egyéb más (elnézést, azoktól akiket kihagytam). A srácok egyikről másztak a másikra, nagyon élvezték. Gyönyörűen helyrehozott gép volt a nagy része. Én, aki egyébként nem tudok traktort vezetni, és hozzáteszem eddig nem is igazán éreztem szükségét annak, hogy vezessek egy ilyen gépet, szívesen kipróbáltam volna párat. Személyes kedvencem egy tűzpiros nyitott Porsche volt, most kivételesen nem 356-os, 911-es vagy 914-es, hanem egy Diesel Junior. A családi szállításra is alkalmas Kramer szintúgy tetszett, de az összes többi is nagyon szép volt. Hozzáteszem, nem értek hozzájuk, csak az esztétikumot vizsgálom. Még egy kis nézelődés, egy utolsó buszra szállás, egy „100”-as csuklós BKV még a KN (kalauz nélküli) korszakból. Érdekes a kor, Áron fiam a kalauz pultját a hátsó ajtónál mozgássérült helynek nézte. Elindultunk haza, arra amerre jöttünk, tehát Gödöllőnek.

Szerintem kellemes nap volt, és ahogy észrevettem, a családnak is tetszett, és az a Porsche gyönyörű volt…