Veteránlap.hu

VETERÁNLAP első számának Modellvilág rovatába két modellt választottam, mint leírtam, egyelőre önhatalmúlag válogatok. Ez a két modell nem különleges, mint modell, egy hazánkban régóta ismert gyártó termékei, mondhatnánk tucat termékek, mindkettő 1:18-as

Magát az autót nem igazán kell bemutatni, szerintem sokan ismerik, ha mást nem, a Jugoszláv változatát, melyet, mint annyi más Fiat licence autót, Zastava néven gyártottak déli szomszédaink. Nekem a Zastava 750-es változata volt. Imádtam, az első autóm volt, én 18, „ő” 17 éves volt. Nem mondhatom, hogy mindenhova elvitt, mert ez nem igaz, állandó hűtési problémákkal küzdöttünk, hengerfejtömítést már behunyt szemmel cseréltem rajta, mindezek ellenére nem tettem le arról, hogy egyszer szert teszek egyre és újjá varázsolom.

Maga a modell, mint már említettem, nem egy különlegesség, de jól kidolgozott, szépnek nevezhető munka. Ahogy ettől a gyártótól megszokhattuk, az első ajtók nyílnak (mondjuk ennél a típusnál nem volt igazán több), illetve a motorháztető.

Mint látható a képeken, a motor, illetve a belső szépen kidolgozott, bár vannak gyártók, amelyek szebben megoldják (igaz, dupla pénzért).

Szívesen közölnénk az eredetiről is cikket, amennyiben ebben tud nekünk valaki segíteni, kérjük, jelezze.

Ez szintén nem egy ritka autó, és nem egy ritka modell, bár nekem van egy sárga fényezésű is, melyet csak a Mercedesnek gyártott a cég. Az autóról annyit, hogy míg a jó öreg Zasti a múlt számomra, a Merci a jelen, feleségem boldog tulajdonosa egynek, a kocsi a család férfitagjainak nagy kedvence (itt fiaimról és jómagamról van szó). Ez az első autó, mely már veteránnak érkezett a családba, és veteránként is tartjuk. A modell tulajdonságai megegyeznek a Fiatról leírtakkal.

A dolog érdekessége , hogy nekünk is tetőablakos 230E modellünk van, nagyban is. Tudtommal a gyártó készített 240 D-t is, ezzel még nem rendelkezem, bár szeretnék.

A Veteránlap egy későbbi számában természetesen közlünk majd cikket az eredetiről is.