Járművek

  • Magyar Autóklub az Oldtimerek Hétvégéjén 2263

    2013. április 1. (hétfő)

    Gyakorlatilag az ADAC (Német Autóklub) és az ÖAMTC (Osztrák Autóklub) volt itt Európában az alapja a segélyszolgálatos járműveknek, ez a kis Steyer-Puch is az ÖAMTC-től származik, onnan kapta a Magyar Autóklub ajándékba. Ez egy 1965-ös Steyer-Puch 500 D, egy nagyon aranyos kis gép. Érdekessége, hogy hátrafelé nyílik az ajtaja. Klasszikus, boxer motoros, léghűtéses kiképzésű, gumiágyazásban van elhelyezve a motor, az biztosítja, hogy tudjon egy kicsit mocorogni. Van rajta hátul három csücsöknek látszó dolog, gyakran megkérdezik, hogy az micsoda. Ez egy rendkívül praktikus szerkezet, hideg indításhoz, mikor valakinek nem indult a járműve és akkumulátorról kellett indítani, „bikázni” kellett, akkor használták ezt, ez lényegében külső csatlakozója a bika rendszernek. Itt felmerül a kérdés, hogy miért van ebből a kis kiálló egységből három. Tudjuk, hogy csak két saruja van az akkumulátornak. Már elfelejtettük ezt, de a 60-as 70-es években nagyon sok 6 Voltos rendszerű autó volt. Ez a kocsi a 6 Voltos indítást is, és a 12 Voltos indítást is tudta.- meséli a kis sárga járgányról Berezvai Gábor régióigazgató.

    Hogy ment az autómentés akkoriban? Nem lehetett még mobilról hívni az autómentőt.

    A klasszikus telefonos rendszert megelőzte a cb rádiós, azt megelőzte a klasszikus rádiós, előtte pedig volt a cetlis-postázós-bedobós rendszer. Ez úgy működött, hogy ha valaki lerobbant az út mentén, akkor megállított egy másik arra járó autóst, felírták a járműnek a rendszámát, azt, hogy hol áll, mi a hibája… stb. A megállított autós ezt elvitte a legközelebbi Magyar Autóklubos postaládáig, amit időközönként ürítettek (óránként, két óránként), és mikor kivették az értesítést, akkor az autóklubos diszpécser kivezényelt oda egy járművet.

    Berezvai Gábor és a picike osztrák

    Ha mondjuk ezt az autót küldték ki, miket tudott csinálni?

    Ha bele pillantunk, akkor látható, hogy itt hátul szerszámos ládák vannak. Akkoriban még nem kellett olyan bonyolult diagnosztikai eszközöket szállítania a mentéshez, mint amiket vinni kell mostanában, egyszerű mechanikai szerkezetekkel tudták a helyszíni hibákat elhárítani. Az ötvenes évektől egészen a nyolcvanas évekig a járművek megbízhatósága is egészen más volt, de a javíthatóságuk is. Kisebb gyújtás problémákkal jelentkeztek, defekttel, akkumulátor problémákkal, a klasszikus megszakítós, kondenzátoros problémák jöttek elő, gyertya problémák. Kisebb üzemanyag-ellátási, illetve gyújtás problémákat a helyszínen meg tudtak csinálni.

    1975-ig dolgozott ez a kocsi, az áll itt a táblán.

    Ez a kocsi nekünk nagyon régóta megvan már, mikor elkészítettük, a reklám matricákat fényképek alapján tettük vissza. Mikor először elvittük már ezekkel a matricákkal kiállításra, akkor odajött egy idős ember, és kiderült, hogy ő is autómentőzött ilyenekkel. Elmondta, hogy nem a budapesti autóknak, hanem főleg a 7-esen és az M7-esen közlekedő Sárga Angyalnak volt ez a külleme kimondottan.

    Hol van ez az autó, amikor nem épp kiállításon van?

    Van egy szép kis bemutató termünk, az eddigi segélyszolgálatos járművek ott vannak felsorakoztatva.

    Van még egy Lada is a standon.

    Ez egy ezerötös kocka Lada, róla annyit kell tudni, hogy a Trabant kombis időszak után volt egy olyan időszak, mikor 1-es Golfok dolgoztak a mentőszolgálatnál, és utána állítottak be kocka Ladákat javarészt Budapestre és vonzáskörzetére, illetve még Szolnok környékén futott egy-kettő. Részben voltak csak a flotta tagjai, valószínűleg a már leszolgált Golfok pótlására szolgáltak. Ezt a budapesti telephelyen találtuk meg, aztán került felújításra.

    Megvan még a maga varázsa, de azért már nem ehhez vagyunk szokva. Kijöttünk ide a kiállításra, és ahogy beleültünk, elkezdtünk benne pakolni, ez a műbőr rettentő hűvös volt. Nem mindenben voltak barátságosak ezek a kocsik, de rendkívül megbízhatóak, úgyhogy én azt hiszem, hogy ezek is klasszikusokká fognak válni.

    Hogy jött az ötlet, hogy ezeket a régen szolgáló autókat felújítsák?

    A Magyar Autóklub nagyon büszke a múltjára, szeretünk ezzel foglalkozni, én is szeretem gyűjteni a relikviákat. Volt egy-két jármű előkészítve, megpróbált az Autóklub is a leggyakrabban használt járműveiből félretenni, és ezeket elkezdtük felújítani. Van bennt készen egy Opelünk, ez a Lada, a Steyer-Puch, éppen egy Trabant kombit újítunk, illetve még felleltem egy Suzukit is, sajnos azzal nagyobb munkák lesznek. Az Autóklubnak volt egy olyan flottája itthon, amilyen másnak nem volt. Ilyen fajta assistance szolgáltatást annak idején csak az Autóklub végzett.

    Hogyan lesznek korhűek ezek a járművek? A matricázás kapcsán merült fel bennem az, hogy vajon milyen emlékeik lehetnek.

    Rengeteg dokumentum van, ami fennmaradt, egy részről saját könyveink, illetve fotóink. A Steyer-Puchnál nem volt könnyű, mert nagyon sok fekete-fehér képet találtunk, de színeset keveset.

    1900 óta működik a Magyar Autóklub, milyen autók járhattak akkoriban Magyarországon? Alig lehetett még itthon autó.

    Egy rendkívül arisztokratikus klubként jött létre, a legnagyobb gazdasági előnnyel rendelkező emberek engedhettek csak meg autót maguknak. Van egy listánk a 30-as évekből, amin rajta van, hogy az egyes tagoknak /mint pl. Fedák Sári, gróf Törley/ milyen autójuk volt.

    Dr. Csáthy Márta

    lapozzon vissza