Járművek

  • A /púpos/ Wartburg 3265

    2013. december 30. (hétfő)

    Idén első alkalommal vettünk részt a Pázmándi Veterán Autó-Motoros Találkozón. Sok gyönyörű autó és motor gyűlt össze, köztük volt egy nagyon szép, különleges színű Wartburg is. A tikkasztó hőség ellenére szívesen mesélt róla tulajdonosa, Tiszekker Robi. /Ezúton is köszönöm a segítségét, lelkesedését./

    Ez egy Wartburg 311-es, ugyan 312-es van ráírva a hátuljára, de az csak a motorjára vonatkozik, a karosszéria a 311-esé. 1962-es, én vagyok a második gazdája, előttem egy tatai bácsi használta. Akkor került kereskedésbe, mikor ő meghalt. Akkoriban katona voltam Tatán, gyakran láttam, ahogy a kereskedésben állt. Édesapám is megnézte egy ismerőse révén, azt mondta, nagyon jó, meg kell venni mindenképp. Gyárilag fehér volt, én már szürkén vettem. Egy régi reklámfotón láttam ezt a színt, a képen a tengerparton állt az autó, mellette meg egy hölgy távcsővel. Nagyon megtetszett. Mikor először lefújtuk, amolyan BKV-kéknek tűnt, még vissza is mentünk egy kis festékért, hogy sötétebb legyen.

    Az emberek jobban ismerik a kocka Wartburgot, ennek -érdekes módon- semmije nem kompatibilis azzal. Mintha nem is ugyanabban a gyárban készültek volna. A motor ránézésre ugyanúgy néz ki, de ha jobban megnézzük, teljesen más. A tervezőjük ugyanaz. Mikor bejött a kocka, az volt a modern.

    Régi kedvenced ez az autó, vagy hirtelen jött „szerelem”?

    Úgy kezdtem a ’90-es években, hogy nekem a Skoda Felícia cabrio tetszett. Kispolskim volt akkoriban. Egyszer előttem ment egy ilyen, és akkor elhatároztam, hogy kell nekem. Ez a kocsi igazából két autóból van összerakva. Az első, amit vettem, 20 évet állt egy nádasban. Kinőtt a bodzafa a lökhárító meg a kasztni között, árkot ástak, kerítést emeltek mellette. Nem érdekelt, kibányásztam, és 20 ezer forintért megvettem. Aztán találtam ezt, az pedig megmaradt alkatrésznek. Az ülés például abból való, még eredeti, gyári kárpitozású.

    Azt mondják, nagyon stabil ez az autó nagy kerekei miatt.

    Igen, meg a futómű miatt is, laprugós, merev tengelyes, nehéz felborítani.

    Merre jártok vele?

    Találkozókra, vagy akár kirándulni, Balatonra, Velencére.

    Az anyósülésen lévő gyerekülés korhű?

    Kicsit későbbi, a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején használhattak ilyet. Az idősebbek azt mesélték, hogy babakocsi is volt egyben. Egy mozdulattal leszedték a babakocsi vázról és berakták az autóba. Valószínűleg az a fül, ami a hátulján van, a babakocsi funkcióhoz kellett, a kocsi ülésén semmi értelme. Egyébként egy veterános barátomtól kaptam kölcsön addig, amíg neki nem születik gyereke. Ha vissza kell adnom, legfeljebb csinálok egyet, a minta megvan.

    Mit szól hozzá a gyerek, hogy elől utazik?

    Volt vita belőle a két gyerek között -van egy fiam és egy lányom-, hogy ki ül bele. A fiú az idősebb, ő már kinőtte. Amíg mindkettőnek jó volt, addig ment a harc. Pedig hátul kifejezetten kényelmes az autó. Beszállni egy kicsit nehézkes, mert kicsi az ajtó, de ha már bent vagy, akkor nagy lábtér van. Felnőtt is befér bőven.

    Milyen vezetni a kocsit?

    Autópályán nagyon jó, de ha mondjuk nyomvályús az út, mint például a 0-s, akkor érezni, hogy a kormánynak nem kis holtjátéka van. Jó úton már 120 km/h-val is mentem négy személlyel, de ha rossz az út, nagyon merev az autó a laprugók miatt.

    Kormányváltós, ebben hasonlít a kockára.

    Igen, én vezettem kockát is, annak hosszú, műanyag váltóbotja volt, ami úgy hajlott, hogy körbe lehetett tekerni a kormányon háromszor. Ez egy kis pici rúd, sokkal precízebb, mint a kockáé.

    Van itt egy helyes kis szellőző ablak, tetszik.

    Az a története, hogy a Wartburgot 1956-ban kezdték gyártani 900-as motorral és thermo szifonos hűtő rendszerrel. A fűtést nem lehetett lekapcsolni, télen-nyáron ontotta a rendszer a meleg levegőt. Azt hiszem, 1958-tól csinálták ezt a kis „elefántfület”, hogy valahol ki is menjen a meleg. Ebben már le lehet kapcsolni a fűtést, de a kis ablak megmaradt.

    Van a kocsiban valami extra?

    A rádió. Volt ebből Deluxe verzió, abban fa betét volt felül az ablakoknál, díszlécei voltak és gyárilag adták bele a rádiót. Ez nem Deluxe, ebbe külön vásárolhatták. A kocsi érdekessége, hogy a kormány közepén az utazók védőszentjének, Szent Kristófnak a képe van. Elég nagy merészség volt a korábbi tulajdonostól, akkoriban nem verték nagy dobra a vallásosságot.

    A kipufogón ez a kagylószerű dísz egyfajta optikai tuning?

    Igen, csináltak ilyet Trabantokra, Wartburgokra, Skodákra. Lúdlábnak, macskalábnak is hívták, úgy hallottam. Elnyomta a füstöt, hogy ne lássák, mennyire füstöl a kocsi…- viccelődik Robi. Egyébként a hátsó lámpaburája Barkas-é, megvan az eredeti is, csak sárga-piros-sárga, azon a féklámpa is sárga volt. 6 Voltos rendszere van, elég gyenge a világítás, ha még sárgán is világítana a féklámpa, előbb-utóbb biztosan belém jönne valaki.

    A hátsó ablakban vannak korabeli tárgyak.

    Van itt bólogatós kutya, Signal táskarádió, a mentődoboz 1958-as, és még bontatlan. Valahol még egy NDK-s húsz márkás is lobog néha a szélben…

    Dr. Csáthy Márta

    Fotó:Csáthy & Kapus

    lapozzon vissza