Élménybeszámolók

  • X. ESZTERGOMI VETERÁNJÁRMŰ TALÁLKOZÓ 1086

    2014. november 3. (hétfő)

    2014. JÚLIUS 5. ITT MINDEN VÁLTOZATLAN, ÉS EZ NEKEM TETSZIK

    Eljött július utolsó szombatja és eljött az immár szokásos esztergomi veterántalálkozó. Én kedvelem ezt a kötetlen, könnyű kis találkozót, a maga 30-40 kilométeres versenyével.

    A meghirdetett kezdés elvileg nyolc és kilenc között volt. Szép kényelmesen, még kilenc előtt lent voltunk a Bazilika alatt. Regisztráltam, itt kiderült, hogy az első lényeges momentum, az eligazítás fél tízkor lesz, az indulás, pedig lévén, hogy 19-es rajtszámot kaptunk 1018. Reggeliztünk, nézelődtünk. Lassan kezdett megtelni a parkoló. Érdekes, most motorban nem volt igazán nagy a felhozatal. Az autók között viszont volt egy-két érdekesség Buick a ’30-as évekből, Mercedes 190 SL-je,BMW-k, Citroen cápa, szép púpos Waresz, kitűnő állapotú Zsiga (minek a gazdája sok gyermekes Mercisként üdvözölt).

    Az igazi csemege egy Skoda 720-as volt, én most láttam ilyet először, és sokan voltak így vele. Én is úgy figyeltem fel rá, hogy álltam és nézelődtem, amikor megérkeztek egy tömbben a szlovák társak, elhaladt előttünk egy szép, tűzpiros Felicia és mögötte egy másik piros autó. Az első felületes tippem az volt, hogy valamilyen francia vagy olasz autó a ’70-es évek elejéről. Arra lettem figyelmes, hogy a mellettem álló megjegyzi, ilyen Skodát még nem látott, Feliciát, gondoltam milyen veterános az ilyen … de azért dolgozott bennem a kisördög, hogy az a másik piros mi is tulajdonképpen. Közelebb mentem ekkor ragasztotta ki a tulaj a magyar és szlovák nyelvű ismertetőt az ablakra. Ebből derült ki, hogy nem csoda, hogy nem láttuk, összesen 15 darab készült belőle és ebből csak hármat tudnak, hogy hol van (az autóról az idei júliusi számban jelent meg cikk).

    De térjünk vissza az eseményekre, jött az eligazítás., Kiderült, nem itinert, hanem térképet kapunk, és az itt megszokott centink végén lesz felírva, milyen sorrendben kell teljesíteni a három állomást (a mi sorrendünk A C B lett).

    Kaptunk egy áttekintő térképet, illetve a három állomás környékéről egy részletesebb másolatot, ez alapján kellett tájékozódnunk. Még nézelődtünk egy kicsit, aztán bekötöttünk és beálltunk a sorba a starthoz, és elrajtolunk 1018-kor, annak rendje és módja szerint.

    Irány az „A” állomás, ez még Esztergomon belül várta a mezőnyt. Itt sírok tövében volt a feladat (ezt azért emelem ki, mert a befutónál erre vonatkozott a kérdés, és nem igazán tudtunk rá válaszolni), mégpedig egy kis fa emberkével kellett kapura lőni, a kapu be volt „deszkázva” és a faros lemezen voltak lyukak különböző számokkal 1 próba 3 éles, szétosztottuk a próbálkozásokat az eredmény nulla. Nehezítette a dolgunkat, hogy éppen lövés közben jött a hír, „visít a Merci”. Kösz Fiúk, valószínű nem lett volna jobb az eredmény, de így esélyünk se volt igazán, 30 cm a centiből.

    Robogtunk tovább a „C” állomás, Kesztölc felé. Kis elkavarodás után megérkeztünk, itt egy ló mellett (navigátoromat ez jobban érdekelte) volt a szerelős állomás. Most egyik lámpából a másikba kellett az izzót átpakolni, ez nagyon ment. A szintidő egy perc volt én húsz másodperc alatt teljesítettem, bár egy bilincset elfelejtettem bepattintani, de ezt elnézték 0 (!!!) cm a centiből.

    Az eredménytől megittasulva gyerünk a „b” állomásra, Tátra (Erről a településről szép emlékeim vannak még fiatal koromból. Egy nagyon kedves barátom itt feküdt és aludt kissé ittasan a buszmegállóban, mire a mellettünk fékező körzeti megbízott megérdeklődte „Ugye elszállítják az egyént?”. Ez szállóigévé vált.) Valamikor, talán tavaly előtt itt „seprűzött” Márti, közepes eredménnyel. Hát most rossz lett az eredmény, 30 cm mínusz. A feladat az volt, hogy egy bútorkerekű fa kiskocsira szerelt motorbicikli ülésen ülve, magadat WC pumpákkal lökdösve kellett egy szlalom pályán végigmenni. Szintidő 30 másodperc, én egy percen túl voltam.

    Irány vissza, a cél Esztergom, itt újabb 3 cm az említett sírok miatt. Beálltunk, ebéd jó volt, májgombóc leves, sajttal, sonkával töltött göngyölt rántott hús rizibizivel és pite. A családom változatosan fogadta, de mindenki evett.

    Kisétáltunk, a hagyományos lődörgést kihagyva átmentünk Párkányba „shoppingolni” útközben belefutottunk a Pilis Rally mezőnyébe, éppen ebédeltek. Megbámultam a kocsikat, volt itt mindenféle, egyszer lehet, hogy én is kipróbálom. Vettünk némi édességet odaát, majd vissza a Bazilika alá. Itt még résztvettünk a külön próbán. Különböző folyadékokat kellett felismerni (ez nem sikerült igazán), illetve egy rézsútosan felállított táblán, amire lyukak voltak vágva kellett egy pimg-pong labdát lufiból kiengedett levegővel úgy irányítani, hogy belemenjen az eltérő számozású lyukakba, 4 találat, 8 pont, én meg voltam magammal elégedve.

    Eredményhirdetés, mióta idejárunk először szabad ég alatt, de egyébként semmi nem változott, nem nyertünk semmit.

    ***

    Lehet bármit mondani az esztergomiakra, de jó vendéglátók és szerintem kellemes jó hangulatú találkozókat hoznak össze, és most mindenki kedves volt velem. Ez megint egy kellemes nap volt, csak így tovább…

    Kapus Krisztián

    Fotó: Csáthy & Kapus

    lapozzon vissza