Élménybeszámolók

  • TOTALCAR OLDTIMER SOKADALOM 1158

    2014. március 31. (hétfő)

    2013. JÚNIUS 8. AZ ELSŐ PRÓBÁLKOZÁS

    Többszöri időpont változtatás után a 2013. évi sokadalmat június 8. szombatra időzítették a szervezők (hogy kik ők, tulajdonképpen az utolsó pillanatig titok volt). A hét elején, közepén (kedden vagy szerdán) futott körbe a hír, újabb változás, a Népstadion (Puskás Ferenc Stadion) helyett kiviszik a rendezvényt a Fővárosi Autópiacra. Na, itt többen besokalltak, és közölték, nem viszik oda a kocsit. Mi kíváncsiak voltunk, mit hoz ki magából ez a szervező triumvirátus, az eredeti brigád, a Totalcar és a Rozsdakupac. (Bár ők valahogy elvesztek a képből, a rendezvényen nyomuk sem volt legalábbis én nem találkoztam velük.) Az időpont, és helyszínváltozásokat nehéz számba venni, de azért megpróbálkozom vele.

    1. 2013. április 27 Premier Outlet

    2. 2013. május 11. Népstadion (a BPCGP is érinti)

    3. 2013. június 8. Népstadion (ekkortájt jött be a Totalcar, illetve a Rozsdakupac a képbe)

    4. 2013. június 8. Fővárosi Autópiac (már nagyjából csak a Totalcar volt a képben)

    Így leírva nem is olyan sok, végül is 3-3 időpont és helyszínváltozás valamint egy-két szervező, rendező csere (ezt mint leírtam, nem is tudom követni).

    Ennyit az előzményekről dióhéjban. Reggel tehát� irány a Nagykőrösi út. A behajtásig semmi probléma nem volt, de itt sok autó állt, várva a bebocsátásra, jobb híján mi is ezt tettük. Vagy negyed óra, húsz perc után sikerült is bejutnunk (Érdekes, amikor olvastam a Totalcar gyors beszámolóját, azt írták, hogy dugó csak a Gellértnél keletkezett), majd három kör keringőzés következett, úgy, hogy a végén még a Nagykőrösire is kimentünk. Amikor visszamentünk, mondák a szervezők, álljunk be a kerítés mellé, majd ha ürül hely szólnak. Ehhez már nekem sem volt kedvem, beállni az üzemelő autópiacra a vassal, hát nem nekivágtunk egy újabb vadász futamnak, most jóval nagyobb szerencsével, lényegében az első forduló elején találtunk egy helyet, leállítottuk a kocsit, és elmentünk sétálni. A látvány a nehézségek (bejutás) ellenére kellemes volt, mint mindig, sok szép autó, bár azért valahogy nem volt az igazi. Valami hiányzott belőle, nem tudom pontosan megfogalmazni, de valami. Én nem vagyok a száz százalékos rend, fegyelem híve, de itt teljes volt anarchia, és mégsem volt igazán felszabadult. Túl kicsi volt a hely, az emberek nem tudtak sokáig sétálgatni, ráadásul elvileg a kihelyezett fotópontok 1300-ig voltak kint, tehát idő sem volt, ezek miatt elvesztette a dzsámbori jellegét. Elmentünk szétnézni, fotózni, beszélgetni egy két emberrel, majd vissza a kocsihoz, hogy elinduljunk az „itiner” szerint a fotópontokhoz.

    1. Népliget, Hazlinszky Frigyes sétány

    Már az ide vezető út sem volt egyértelmű. Ha a Nagykőrösi útról bekanyarodok a Határ útra, hogy jutok a Gyáli útra?� Mindegy, az, ahol be kell menni a ligetbe, tudom, hol van. Mikor megérkeztünk, sorban állás fogadott. Sokan az ellenkező irányból érkeztek. Egy álló kocsi mellett egy srác megállított, majd intett, mehetünk. Nem tudhatom, honnan fotózta, nem számít, indulás a következő fotóponthoz:

    2. Récsei Center hátsó parkoló

    Itt kellett három tempós kört menni a kocsival, közben kapott le a fotós. Itt is sokan érkeztek szemből, hiába, a jó itiner megfelelő kézben csodákra képes. A három körből négy lett, majd kihajtottunk a parkolóból,� a következő:

    3. Gellért Fürdő fotópont felé

    Keresztül az egész városon, de jó volt így, az ember autózott. A Gellértet megkerülve, a Kelenhegyi úton leereszkedve kellett megérkezni a fotópontra. Itt teljes volt a káosz, mi speciel három Fiat X1/9-es mögött érkeztünk meg és a lejtőn ereszkedve vártunk, hogy hozzáférjünk a fotózáshoz, ami a szálloda oldalában valamilyen gazdasági bejárat-félénél volt. Mint említettem, teljes volt a káosz, az egyébként sem széles két irányú közlekedésre rendelt utcában olyan dugó kerekedett, hogy csak na. Itt még a Totalcar cikke is elismerte a káoszt, pedig a többi helyen (bemenet, ligeti dugó) meg sem említették, hogy bármi lett volna. Megvolt a fotó, indultunk vissza, a Hősök terére. Először arról mondtunk le, hogy a várat érintsük, majd a térről is elvittük a Mercit.

    * * *

    Én szeretem a Sokadalmat, remélem, valamilyen formában meg is fog maradni, leküzdve újkeletű gyermekbetegségeit…

    Kapus Krisztián

    lapozzon vissza