Címlap

  • XII. DUNAKANYAR OLDTIMER TÚRA 1281

    2019. május 14. (kedd)

    2018. SZEPTEMBER 1. ÉRDEKES EREDMÉNYEK

    A SZESZVAME túráján szereztük annak idején az első helyezésünket, akkor még egy kellemes családias, könnyed rendezvény volt. Tavalyelőtt már egy kicsit kinőtte magát, de azért én még mindig kedveltem.

    A jelentkezésünk körül volt egy kis katyvasz. Én már jó előre beneveztem, közben az arany villámmal voltak némi indítási gondok, és szervizbe került. Vészesen közeledett augusztus 20., a befizetési határidő, előtte pár nappal felhívtam az egyesület titkárát, mi a teendő. Mondta, hogy írjam le egy e-mail-ben, majd válaszolnak. Meg is tették 22.-én, hogy sajnálják, de lemaradtam. Erre én leírtam, hogy az eljárásukat nem tartom éppen fairnak. Kisvágtatva felhívott az elnök, hogy nem jól gondolom, mert ők soha nem tennének ilyet, és ha elutalom a pénzt még ma, akkor rendben a nevezésünk.

    Elérkezett szeptember elseje, család be az autóba és irány az Aquaword innen volt a rajt. Beálltunk, regisztráltunk 64-es a rajtszámot kaptunk. Reggeliztünk, majd meghallgattuk az eligazístást. Ezt követően, meglehetős káoszos start következett.

    Elrajtoltunk, és már száguldottunk is Vác felé, azaz száguldottunk volna, ha nem szombat délelőtt a 2-es úton autóztunk volna. Itt miután van időnk, ismertetem a verseny lényegét:

    1. Időre (17 óra) beérni Szentendrére, mindegy hogy elsőnek indultál, vagy utána egy és negyed óra múlva.

    2. Megoldani az állomásokon a feladatokat.

    3.Egy kérdőívet kitölteni.

    4. Végül egy járműmárkák jelvényeinek felismerésére vonatkozó tesztlap kitöltése

    Na, vissza a versenyre. Hatalmas dugókon keresztülvágva megérkeztünk Vácra, itt a feladat 1/100 volt, HÁROM hibapont.

    A következő állomás Nagymaros, kikötő. Gyönyörű tájakon autóztunk és az idő is remek volt. Először a komp kikötőbe fordultam be, itt felvilágosítottak, egy lyukkal arrébb, de ez is meglett. A „feladat” egy kör megtétele volt és egy duda, NULLA hibapont (bár itt mindenkinek ennyi volt).

    A következő állomás Ipolydamásd, a Rózsafüzér királynője templom, ide parkolási gondok miatt a család ment be és kitöltötték a tesztet egy lelkes helyi hölgy segítségével (aki valószínűleg másoknak is segített) valószínűleg NULLA hibapont.

    Irány Nagybörzsöny, a negyedik állomás, illetve az ebéd helye. Kis eltévedéssel megérkeztünk. A feladat itt az volt, hogy egy harisnyanadrágba húzott teniszlabdával (melyet az ember fejére húztak) kellett leütni öt vízzel megtöltött flakont, erre az embernek volt fél perce (mindenki 1-2-es harisnyanadrágot kapott, én ötöst). Megcsináltam, NULLA hibapont. Az ebéd nem volt igazán jó, ellenben lassú és nehézkés, az almás pite finom volt, az evőeszköz viszont piszkos. Ettünk és folytattuk a versenyt.

    Az ebéd utáni első állomás Ipolytölgyes itt egy fák közé kifeszített dróton kellett egy kibelezett tollas ütőt végigvinni úgy, hogy ne érjen hozzá HÁROM hibapont (6).

    Esztergomot, a következő állomást Szlovákián keresztül közelítettük meg, itt Párkánynál volt a tesztlap egyik kérdése „Hány lábujja van a szobornak?” Sobieski lovas szobráról volt szó mi a végén négyet mondtunk, a hivatalos válasz 14 volt. Egy rossz válasz a tesztlapon ? pont, bár szerintem a kérdésre több válasz is lehetséges:

    0- A lónak patája van, a lovas csizmában van és nincs ujja (nem látszik).

    4- A ló páratlan ujjú patás, a lovas csizmában van és nincs ujja.

    10- A lónak patája van, és a lovasnak is elvileg van tíz ujja.

    14- A ló páratlan ujjú patás, és a lovasnak is elvileg van tíz ujja. De térjünk vissza versenyre, az itiner itt sem volt igazán pontos (utca név, mint Vácott), de megtaláltuk az állomást, a feladat itt különböző szerszámok felismerése volt HÁROM hibapont (9).

    A visegrádi gokart pályánál a következő állomáson diót kellett törni, lendületből egy csövön legurítva jött a dió, fiaim az első kettőt kicsit elrontották mire sikerült őket rávennem, hogy ne meredek szögben gurítsák, 2 dió, NÉGY hibapont (13).

    Utolsó állomás Pilisszentlászló, itt egy madzag hosszát kellett megbecsülni, én harminchármat mondtam, harmincöt volt KÉT hibapont (15).

    Szentendrére a célba a Skanzen felől futottunk be. A BKV múzeumot a kölkök nagyon élvezték, ettünk egy fagyit és vártuk az eredményhirdetést. Itt nem szokás kifüggeszteni a listát, a mi kategóriánkban (’76 utáni) a tizenkettedik helyről kezdték, nem fértünk bele, ezen egy kicsit csodálkoztam 15 ponttal és egy teszt hibával (mely nem is egyértelmű). Ez furcsa, de ez van, nem lehet mit tenni, nem tudjuk mennyivel lehetett nyerni vagy díjat kapni itt. A másik kategóriában 93 ponttal, nem hiszem, hogy a mienk ennyivel erősebb volt, bár lehet. Lehet, hogy hallgatnom kellett volna a sorsra, és nem szembe menni vele, mikor el akartam jönni…

    * * *

    Gyönyörű tájakon kellemes túra, szerencse az idővel, csak a pontozás furcsa, de hát ezt én nem érthetem…

    Kapus Krisztián

    Fotó:Csáthy&Kapus

    lapozzon vissza