Veteránlap.hu

2015. április 25., 26. BUDAÖRS AZ M7 KÉT OLDALA

Mint már oly sok éve ilyenkor stabil programunk van, irány Budaörs, a „Premier”. Itt rendezik meg a Bogarasok, a Minisek és már a Trabant, Wartburgosok is az évadnyitónak számító Oldtimer Premiert.

Szombat reggel elindultunk (az autópályát kerülve, a Mercin nincs matrica). Első állomás volt a német diszkont az Outlet Center alatt. Itt a kocsisor a körforgalomban állt, több autót láttunk eltűnni a másik oldalra, hát mi is átmentünk, ott is állt a sor, laza egy órába tellett, mire bejutottunk. Közben a lányok már elmentek nézelődni a boltokba. Az internetes regisztráció ellenére ismét kellett regisztrálnom, de végre bejutottunk és áthaladtunk a kapun. A parkoló tényleg dugig volt, lehet, hogy kinőtte a rendezvény a helyet. Bent voltunk, és ez az, amiért megérni sorban állni (ülni), bár volt több kolléga, aki valamely külső parkolóba letette a kocsit és besétált, bent pezsgett az élet, autók, emberek. Azt csináltuk, amit minden évben, sétáltunk, fotóztunk, nézelődtünk, beszélgettünk, amit kell csinálni itt, és láttam egy eladó Zastit is.

Maga a rendezvény még mindig kitűnő, bár a helyszínen el kellene gondolkodni, és akkor a szervezési hiányosságok sem jönnének elő…

Másnap reggel az utunk az autópálya másik oldalára vezetett, a budaörsi reptérre. Már hetekkel előre bejelentkeztem erre a rendezvényre, ekkor lepődtem meg, hogy ennek a rendezvénynek a földi részét Rákosmentéről koordinálják, a telefon másik végén Borsche Károly volt. A légi részt a Goldtimer alapítvány viszi.

Mondhatnám, hogy az indulás a szokásos, de nem így történt, nem mentünk be üzletbe reggelit venni, lévén vasárnap és „kis” üzletek állott drága péksüteménye nem érdekel. Ide gyorsan és egyszerűen bejutottunk (nem bonyolították túl, mint előző nap a túloldalon), pedig itt is sok ember és kocsi volt, tele ismerősökkel. Szervezetten egy tömbben a 107-ek, illetve egy Rolls-os különítmény érkezett, egyébként teljes össze-visszaság jellemezte a leállást, de ez jó, keverednek az emberek.

Az autók után katonai légi és földi járművek bemutatása volt, ezekbe némi díj leszurkolása után be is lehetett ülni, sőt, BTR-rel még utazni is lehetett. Két éve még ingyen rótták a köröket a jónéppel, igaz, akkor egy teherautóval.

A gépek folyamatosan le és felszálltak, természetesen ez is borsos díj ellenében.

Délben a regisztrálók még egy tál ételre is vendégei voltak a rendezőknek.

Azt csináltuk, mint mindig, séta, nézelődés, fényképezés, beszélgetés, tehát éltük a „társadalmi életet”.

Kellemes program, és az eső sem szakadt le, pedig kifelé az Egéruton már csöpögött. Egy probléma van: nagyon drága a repülés itt is.

Mindkét rendezvény kellemes szórakozás, bár a szombatit egy kicsit beárnyékolták a bejutási nehézségek.