Címlap

  • Egy főtengely, egy hajtókar, egy dugattyú egy DKW 2304

    2015. január 28. (szerda)

    Ez egy 1938-as DKW Meisterclasse F7-es.- mondja Gerdanics János, mikor autójáról kérdezem. Sokféle értelmezése van a köztudatban ennek a DKW névnek, tegnap hallottam egy érdekeset, azt mondta egy idős úr, hogy deutscher kinderwagen.

    Ahogy nézegetem, épp Auto Union emblémát látok rajta.

    Az Auto Union a ’30-as évek terméke, amikor a négy üzem egyesült. Nevezetesen a DKW, a Wanderer, a Horch és az Audi. A négy céget jelképezi a négy egymásba fonódó karika. Mivel az Audi volt a legerősebb, az Audi maradt meg, és innen származik az Audi jelvénye. Az Audi névtörténetét elmesélhetem?

    Persze.

    Létezett Németországban egy nagyon híres, jó nevű cég, a Horch. Egyszer csak a főkonstruktőr meg a tulajdonos valamiért összevesztek, és ezért a főkonstruktőr ott akarta hagyni a céget, végül ott is hagyta. Úgy gondolta, hogy viszi a Horch nevet magával, de per lett belőle, a nevet meg a tulajdonosnak ítélték, természetesen. Kis német tudással kihallatszik a Horch szóból, hogy az a höre /hallgasd/ szó régies változata. Eltelt egy fél év, mire a főkonstruktőrnek eszébe jutott, hogy akkor legyen az új név Audi. Azóta is Audi.

    Mióta van a családban ez a gyönyörű DKW?

    Figyelemmel kísérem ennek az autónak a sorsát közel 40 éve. Németországban volt egy autószerelő családnál.

    Eredetileg egy Dr. Ilse Marton nevű zenész hölgy vette a német gyárból 1938-ban. 1942-ben eladta Joseph Huter-nek, aki autószerelő volt Bahnbergben. Az ő használatában, 1954-ben valaki hátulról belement, de a szerelő ügyesen megjavította, akkor még voltak hozzá eredeti alkatrészek. Aztán BMW kereskedést nyitott, onnantól pedig ő, ahogy ez illik, BMW-vel is járt. Ezt a kocsit azonban megőrizte, mert ez volt az első autója. A már idős szerelő hagyta később a fiára, aki mostanra maga is idős úr lett. Problémák vannak a lábaival, nem tud ilyen autót vezetni, csak automatát. Megüzente nekem, hogy most már elvihetem.

    Ez a kocsi az elmondásuk szerint 1954 óta nem látott esőt, most, itt, Szolnokon látott megint, ezt a pár cseppet.

    Milyen motor van benne?

    700 cm3-es, kétütemű, 20 lóerős.

    Negyven éven keresztül, amikor csak meglátta ezt az autót, mindig reménykedett benne, hogy egyszer az Öné lesz?

    Hogyne, természetesen. – válaszolja János mosolyogva. Volt nekem már egy hasonló esetem, egy BMW R75-ös motorbiciklivel Pápán. Szabó Józsi bácsi, egy ismert gumis család tagja birtokolta, ők gyártották a cross autósok által annyira kedvelt Papp gumit. Kint állt a motor a csalánban, de hiába kértem, azt mondta, hogy „Nem adom, mert én ennek örök kenyeret ígértem”. Ennek ellenére, mikor csak arra jártam, mindig bementem hozzá, hátha mégis meggondolja magát. Évek teltek el, míg végül eladta nekem.

    Felélesztette a csalánból?

    Nagyon szépen megcsináltuk, el is vittem vele egyszer az Öreget, ha jól emlékszem, gombászni. Egyébként ez a BMW R75-ös egy háborús típus, oldalkocsi hajtása, hátramenete van, csak néhány darab van Magyarországon belőle.

    Mi a különlegessége a DKW-nak, ami miatt szereti?

    Szeretem a kétütemű motort, a benne rejlő lehetőségek miatt. Ma már ugyan kiment a divatból, de én két éve foglalkozom egy új típusú kétütemű motor gondolatával. A veteránoknál például van egy olyan probléma a négyütemű motorokkal, hogy a ma kapható üzemanyagokban nincsen ólom, pedig az a régi motoroknak kell a szelepek kenése miatt. Ha nem kapnak ólmot, akkor át kell alakítani a hengerfejet. A kétüteműekkel nincsen ilyen gond, ami van, beletankoljuk, aztán megyünk. Igaz, kicsit füstölünk. A DKW foglalkozott a legtöbbet a világon a kétütemű motorral, tehát ami fejlesztés a huroköblítésig végbement, azt mind a DKW mérnökei fejlesztették. Nem kell más, mint egy főtengely, egy hajtókar, és egy dugattyú.

    Két unoka ült benne hátul itt, a szolnoki túrán, Dóri és Gáspár. Szeretik?

    Persze, de leginkább az élményt szeretik, az utazást, a programokat, azt, hogy itt összegyűlnek az emberek. Tegnap, a gálavacsorán volt egy kis koncert. Ahogy énekelt a hölgy, az egyiknek tetszett, a másiknak nem tetszett. Mondtam is nekik, látjátok, ettől szép a világ, hogy sokszínű.

    Milyen veterán járművek vannak még a családban? Ezek szerint van motor is, autó is.

    Van még egy 1928-as Aero. Híresen szép darab, picike kis autó. Most éppen festés alatt van, mert úgy 35-40 éve lett restaurálva és a festés már megkopott. Két gyerekem van, az egyik kapja majd az Aero-t, a másik a DKW-t. Feleségemmel oldalkocsis motorbiciklin kezdtük valamikor, úgy is fogjuk befejezni.

    Gerdanics János /elöl, mellényben/ és unokája, Gáspár a szolnoki díjátadón

    Még sok-sok boldog évet és jó egészséget kíván Gerdanics Jánosnak és kedves Nejének a cikk szerzője.

    Dr. Csáthy Márta

    Fotó: Csáthy&Kapus

    lapozzon vissza